A vakci-náció és a nemzeti kiválasztódás

Valljuk be, összességében egy mesterien felépített tervet látunk kibontakozni a koronavírus világjárvány által, még ha szemmel láthatóan is tocsog az egész az abszurditásban. A magyar mindennapokban persze rengetegen felülnek a propagandának, nem veszik a fáradságot az információszerzésre és gondolkodni. Számukra teljesen logikus lépés járvány idején a kórházi ágyszám csökkentés, részlegeket vagy teljes betegellátó intézményeket bezárni. Nekik teljesen természetes, hogy kórházak videós varietévé alakulnak, ahogy az első hullám idején. Az is teljesen normális, hogy a betegek számára általában csak a telefonos orvosi konzultáció marad, hogy már csak késve vagy egyáltalán nem kapnak ellátást. Azok elől, akik nem keresik az alternatív tájékozódás forrásait, a fősodratú média, a kormányzati szervek és a mainstream szakértők könnyen eltitkolhatják az olyan, a koronavírusos megbetegedést bármely stádiumában gyógyítani képes szerek létezését, mint az Ivermectin. Ha ugyan nagyon ritkán meg is szólaltak ezekről a készítményekről, csupán elbagatellizálták jelentőségüket, és kizárólag a – rengeteg lehetséges, többségében már előzetesen is ismert mellékhatással bíró – kísérleti vakcinákat propagálták. Ezentúl elhallgatták az ezek beadását követő egészségkárosodásokat és haláleseteket, melyeket javarészt egyszerűen a járvány számlájára írhattak. Ilyen körülményeket teremtve könnyen lehetett fokozni a paranoiát, hogy az emberek az oltás felvételén kívül ne lássanak más kiutat a döntéshozók által nagyon is tudatosan kialakított helyzetből.

Az egészségügyi dolgozók, akik végig az első vonalban tapasztalhatták a hatalom játékát, már a kezdeteknél felemelhették volna szavukat mindez ellen, és már az elején megálljt parancsolhattak volna a folyamatnak. Mégis hallgattak, és ezzel saját elveik mellett az egész nemzetet is elárulták. Tulajdonképpen a bérük rendezésének követelésén kívül nem nagyon hallottuk, hogy bármiért vagy bármi ellen is felemelték volna a szavukat. De miért is tették volna? Hiszen érdekképviseleti vezetőiket mind megvette a hatalom, a dolgozók száját betömik egy kis pénzzel, és ha még nem tették, máris könnyű szívvel felveszik a számukra kötelezővé váló oltást is. Tisztelet természetesen a kivételnek, azoknak, akik bár a betegek érdekeit tekintették elsődlegesnek, most mégis kénytelenek feladni hivatásukat vagy vállalják elbocsátásukat, mert elutasítják a kötelező oltást, nem hajlandóak fejet hajtani a rendszernek. Vannak ilyenek, még ha nem is nagy számban, és a hangjuk ezért nem is elég erős. Az egészségügyi dolgozók kötelező oltása után nem fog megállni a hatalom, jönnek majd a pedagógusok, velük együtt a gyermekek, majd a fegyveres erők, aztán minden más közalkalmazott után a privát szféra. Közben mindjárt jön újra a fokozatos lezárás, amit a hatalom majd az új vírus variánsok terjedésével és az oltatlanok magas számával fog indokolni. Bármely említett érdekcsoporthoz tartozók közös fellépése képes lenne megállítani a folyamatot, vagy legalábbis precedenst teremtve, elindítani egy komolyabb tiltakozási hullámot. Sajnos azonban, ismerve a hatalom technikáit, a magyar mentalitást, és látva hazánkban az érdekérvényesítés kultúrájának hiányát, úgy gondolom, erre elég kevés esély mutatkozik.

Kétség nem férhet hozzá, hogy az Orbán-kormány mindenáron keresztül akarja nyomni a magyarságot a globalista hatalmi elit által előirányzott vakcinázási programon, mely végcélját tekintve egy népességcsökkentési projekt. Persze még egyelőre, ennek az Orbán Viktor által nemzeti üggyé tett globális vakcinázási programnak az első szakasza zárul, ami lényegében inkább egy pszichológiai teszt fázis. Ennek során azt vizsgálják, mekkora a populációnak az a része, amely – a megbetegedéstől való félelmében, vagy a fokozódó politikai, törvényalkotói nyomás hatására – hajlandó élni a vakcinák beadásával. Az eredmények függvényében változtatják a további stratégiát. Véleményem szerint ebben a szakaszban az emberi veszteség még elhanyagolható lesz a későbbiekhez képest. Jelenleg csupán a globális oltási program felvezetését tapasztaljuk, melynek célja minél több ember megnyerése, bevonása, akár fokozódó kényszer hatására. Az igazán jelentős populáció csökkentést a nemsokára kijövő "minden egyben" vakcinákkal szeretnék majd elérni, amiket úgy próbálnak majd eladni, hogy azokkal az összes létező vírusvariáns ellen védelmet ígérnek.

Úgy gondolom, a vakcinázás kérdésében is a már jóideje szunnyadó nemzeti radikalizmusé lehet a döntő szó. Azon nemzeti érzelmű magyarok radikális fellépése hozhatja el a fellélegzést hazánk számára, akik tisztában vannak a valódi nemzeti érdekeinkkel, és látják azt, hogy az Orbán-kormány álnemzeti kirakatpolitikája mögött valójában a globalista hatalmi hálózatot szolgálja ki, aminek egyik ékes bizonyítéka a globális vakcinázási program hazánkra erőltetése. Azoknak az ideje jött most el, akik nem félnek a valódi nemzeti érdekek mentén, minden megalkuvást elutasítva szembemenni a hatalommal. Úgy is felfoghatjuk tehát a jelenleg zajló folyamatot, melynek során mindenképpen kiválogatódik az igazi magyar nemzet. A kérdés talán csak az, hogy mekkora árat fizetünk mindeközben.