Rendszerváltó mozgalmak

Ezen írásomban azokat a mozgalmakat szeretném röviden bemutatni és egyben kritizálni, melyek legszorosabban kötődnek a tényleges rendszerváltás céljához, a legagilisabbnak látom a viszonyukat ehhez, valamint a legnagyobb potenciált érezni bennük. Elsősorban három civil szerveződést szeretnék ismertetni, amelyek célja lényegében közös, és mindhárom elemi feladatának tartja az emberek tájékoztatását a közjogi helyzetről, a hatalmi rendszerről és a közállapotokról, de három különböző irányból, vagyis leginkább politikai, jogi vagy gazdasági vonalon közelítik meg a rendszerváltást.

Bertalan Attila már régóta politikai aktivista, és hosszú ideje kiáll az Alaptörvény közjogi érvénytelensége mellett. Aktívan részt vett már korábban is számos nemzeti demonstráción, és nyilvános megszólalásaiban a rendszerváltás szükségességét hangsúlyozta. Az általa 2020-ban elindított Rend-SzerVáltók nevű civil szerveződés a teljes rendszerváltást célozza meg. Célkitűzéseik lefedik a politika, a jog és a gazdaság területét is, ám megvalósításuk módja alapján egyértelműen a politikai irányból való megközelítést képviselik. A rendszerváltás eszközét elsődlegesen növekvő méretű, békés, utcai demonstrációkban látják, ezzel kifejezve a rendszerrel szembeni elégedetlenséget és a rendszerváltás akaratát. A "tudatos tömeg" erejével kívánják maguk mellé állítani a karhatalmi szerveket, valamint a jogászokat, ezzel elérni a hatalom kapitulációját, és így utat nyitni a rendszerváltás teljes végigvitelének. A Rend-SzerVáltók láthatóan egyre tudatosabban építkeznek. Az utcai jelenlétük napjainkra szinte folyamatossá vált.

Geri Tibor, jogot végzett, nyugalmazott határőr alezredes legelsők között ismerte fel már 2011-ben, hogy a kormányzó párt egy alkotmányellenes puccsal a kizárólagos hatalmat készül magához ragadni, és elsőként tudta hitelt érdemlően bizonyítani az Alaptörvény közjogi érvénytelenségét. Tulajdonképpen azóta is bárki, aki a témával foglalkozik, szinte kizárólag az ő meglátásaira támaszkodik. Az általa teremtett Demokraták Hálózata, majd a Máté Tamással közösen alakított Egységfront, ennek megszűnésével általuk létrehozott Alkotmányos Ellenállás, majd az Alkotmányos Magyarország után Geri Tibor 2019-ben hirdette meg a Szabadság mozgalom elnevezésű civil szerveződést. A mozgalom elzárkózik az utcai demonstrációk lehetőségétől. Működésük egyértelműen a jog irányából célozza meg a rendszerváltást. 2020 végén tűzték ki célul a Nyilatkozat a hatalom kizárólagos birtoklásával szembeni alkotmányos fellépésről című dokumentumnak az előre megszabott öt hónap alatt legalább százezer támogató aláírás összegyűjtését, hogy az előzetes megállapodás szerint, a Magyarok Világszövetsége segítségével megszervezzenek a legnevesebb jogi szakértőkkel egy jogi fórumot az Alaptörvény közjogi érvényességének végleges megvitatására. A kellő számú aláírás elmaradásával a Magyarok Világszövetsége elállt a további együttműködéstől, ám Geri Tiborék nem adják fel, a támogatók és az aláírások gyűjtése mellett tovább keresik a jogi fórum mielőbbi megszervezésének lehetőségét.

Oláh Sándor blogger/vlogger növekvő népszerűségét azzal alapozta meg, hogy Magyarországon elsőként világította meg a globálvakcinázás hátterét. Tevékenységének jelentős része ma is az ezzel kapcsolatos tájékoztatásból áll. Az ő működése kevésbé szorosan kapcsolódik a rendszerváltáshoz. 2020-ban hirdette meg a Magyar Humanista Egység mozgalmat, melynek alapelveivel egy békésebb emberi együttélés szabályrendszerét igyekszik lefektetni, és ezzel előrevetíteni egy a rendszerváltást is magába foglaló paradigmaváltást. A változás kulcsát elsősorban a gazdasági önszerveződésben látja, az egyszerű emberek szükségleteik és nemzetgazdasági érdekeik mentén való összefogásában. Ehhez egy közös platform kialakítását szorgalmazza. Szerinte alapvetően ezzel valósítható meg a globális multihálózat és hatalmi rendszer alól való felszabadulás, illetve a politika teljes alárendelése a nemzet érdekeinek. Oláh Sándor emellett a független magyar internet létrehozásán dolgozik, vagyis jelenleg egy a gazdasági újjászerveződésnek is teret biztosító online platform megvalósításán, magweb néven.

Ezzel elérkeztünk a kritikai részhez. Azzal kezdeném, hogy szerintem a tömeg csupán a politikai nyomásgyakorlás, az erő eszköze, ami bizonyos politikai célok eléréséhez elégséges lehet, de a rendszerváltás kivívásához önmagában kevés. Ehhez és egy súlyosan instabil politikai helyzet elkerüléséhez szükséges lenne a jogász szakma támogatása is, amelyre viszont a tömeg kevéssé artikulálható hangja helyett jogi szakmai érvekkel könnyebb hatni. Önmagában egy jogi fórumon született határozat is kevés, ugyanis a tömeg ereje nélkül nem gyakorol kellő nyomást a hatalomra. A folyamatos utcai demonstráció pedig mindenképpen szükséges ahhoz, hogy még inkább felhívja figyelmet a problémára, és még több embert állítson a rendszerváltás ügye mellé. Egy új, önszerveződésen alapuló gazdaság felépítése – főleg ellenséges politikai és jogi környezetben – nagyon nehézkes és lassú folyamat. A könnyebbé tételéhez elengedhetetlen a politikai és a jogi közeg egyidejű megváltoztatása. Egy politikai rendszerváltást viszont könnyen kísérhet nagyon jelentős gazdasági visszaesés, amiből a fokozódó népi elégedetlenség hatására gyorsan következhet a korábbi rendszer valamilyen mértékű restaurációja. Ezt elkerülendő, az új politikai és jogi rendszert már egy legalább épülőfélben lévő gazdasági struktúrával kell megtámogatni. Úgy gondolom tehát, hogy önmagában sem politikai, sem jogi, sem gazdasági irányból elindulva nem lehet megvalósítani a rendszerváltást. A sikerhez minden irányból egyszerre kellene hatni.

Véleményem szerint az ismertetett mozgalmak önmagukban, illetve jelenlegi működésükkel kevesek hozzá, hogy céljukat elérjék. Ehhez mindenképpen szükség lenne stratégiai eszköztáruk jelentős bővítésére. Ha ezt nem teszik, akkor fontos lenne, hogy a cél érdekében, legalább bizonyos közös pontok mentén összehangolják tevékenységüket, közös stratégiát dolgozzanak ki. Szerintem erre a legnyitottabb korábban a Magyar Humanista Egység volt. Jelenleg a hatalom minden hasonló mozgalmat igyekszik saját, szűkre szabott csatornájában tartani, kiválóan működik egymás ellen hangolásuk, és (a Magyar Humanista Egység kivételével) általános a mozgalmak és elsősorban a vezetők ellenséges rivalizálása. Egyelőre eddig csupán Geri Tibor és Oláh Sándor között mutatkozott némi tényleges együttműködés jele, ami nagyjából (a nyilvánosság számára legalábbis) egyoldalúan arról szólt, hogy Oláh Sándor a saját követőit a Szabadság mozgalom nyilatkozatának támogatására buzdította, és az aláírásnak online felületet is biztosított.

Meg kell említenem még egy szerveződést, ami egy elég érdekes koncepciót nyújt a rendszerváltás eléréséhez. A Magyar Állam Tulajdonosainak Társulása (MATT) abból a gondolatból indul ki, hogy az érvénytelen Alaptörvénnyel létrehozott Magyarország nevű állam megjelenésével teljesen kiüresített, ám az érvényes jog szerint még létező, de jure magyar állam, a Magyar Köztársaság tulajdonos nélkül maradt. A MATT-hoz csatlakozva bármely magyar ember bejelentheti tulajdonjogát felette, ezzel részévé válva egy a magyar államot újjáépítő közösségnek. A MATT (egyelőre a saját jogérvényesítési képességének határain belül működő) önálló állami szervekkel is rendelkezik mára. A társulás koncepciója első látásra érdekes és nagyon tetszetős, ám egyik hátránya, hogy egy nagyon lassan kibontakozó megoldást vázol fel elénk, aminek a végét elég nehéz belátni. Ezen kívül egy leendő tulajdonjogi vitában azzal a hatalommal szemben, amely 2012-ben birtokba vette a magyar államot, eleve hátrányból indulhatnak majd egy jóval később bejelentett tulajdonszerzéssel. Egy ilyen jogi vita megnyerésének legegyszerűbb módja pedig nem más lenne, mint annak bizonyítása, hogy az Alaptörvény közjogilag érvénytelen, és az általa létrehozott állam jogilag semmis. Ebből fakad a jogos kérdés viszont: Nem mutatkozik ennél kézenfekvőbbnek, egyszerűbben járhatónak a Geri Tibor által felvázolt út?

Személy szerint úgy látom, hogy jelenleg nincs olyan szerveződés, amely megfelelő és teljes koncepcióval rendelkezne, illetve minden eszközt megragadna a rendszerváltás eléréséhez. A különböző mozgalmak egyelőre egymástól függetlenül haladnak előre, eszköztáruk jelentős bővítésére vagy a stratégiai összefogásukra, úgy tűnik, még várni kell. Jelenleg viszont olyan a kép, mintha a rendszerváltó gondolkodás felaprózódása, és végső soron az erőfeszítések pocsékolása zajlana. Talán csak akkor jön el ebben változás, ha a mozgalmak a jelenlegi kereteik között a kimerülés szélére jutnak, vagy elérik a legvégső határaikat.